2020. szeptember 22., kedd

Ismétlő kisdolgozat kérdései – hetedikes anyag

1. Mit nevezünk reformnak? 2. Mi volt a reformkor? Mettől meddig tartott? 3. Mik voltak a reformerek főbb törekvései? 4. Kik voltak a reformkor nagy alakjai? 5. Mikor és hol született Kölcsey Ferenc, hol élt, melyik vármegyének volt a képviselője? 6. Mikor írta Kölcsey a Himnuszt (napra pontosan)? 7. Mi az alcíme? 8. Mi a műfaja? 9. A romantika jellemzői. 10. Milyen verselésű a Huszt? 11. Mi az epigramma? 12. Mi adja az időmértékes verselés ritmusát? 13. Miből áll a disztichon, a hexameter és a pentameter? 14. Mikor és hol született Vörösmarty Mihály, mikor hunyt el? 15. Hasonlítsd össze a Szózatot a Himnusszal! (néhány jellemző hasonlóság) 16. Mi a Szózat műfaja? 17. Ki zenésítette meg? 18. Petőfi életének legfontosabb eseményei 19. Mi a ballada? 20. Mikor és hol született Jókai Mór, mikor hunyt el? 21. Milyen szerepet játszott az 1848. március 15-i forradalomban? 22. Hogyan menekült meg a szabadságharc bukása után a megtorlástól? 23. Hogyan ábrázolja Jókai a forradalom és szabadságharc eseményeit „A kőszívű ember fiai” c. regényében? 24. Mit nevezünk regénynek? 25. Az irodalmi művek felosztása (eredet, műnem, műforma szerint)

2020. szeptember 14., hétfő

Ismétlő kérdések a hetedikes tananyagból (irodalom)

 Ismétlő kérdések


- Mit nevezünk reformnak?

- Mi volt a reformkor? Mettől meddig tartott? Mik voltak a reformerek főbb törekvései?

- Kik voltak a reformkor nagy alakjai?

- Mikor és hol született Kölcsey Ferenc, hol élt, melyik vármegyének volt a képviselője?

- Mikor írta Kölcsey a Himnuszt (napra pontosan)?

- Mi az alcíme? 

- Mi a műfaja?

- A romantika jellemzői. 

- Milyen verselésű a Huszt?

- Mi az epigramma?

- Mi adja az időmértékes verselés ritmusát?

- Miből áll a disztichon, a hexameter és a pentameter?

- Mikor és hol született Vörösmarty Mihály, mikor hunyt el?

- Hasonlítsd össze a Szózatot a Himnusszal! (néhány jellemző hasonlóság)

- Mi a Szózat műfaja?

- Ki zenésítette meg?

- Petőfi életének legfontosabb eseményei – szóban

- Petőfi-versek tartalmi ismerete (legalább 5)

- Arany János - 10 pontos életrajzi vázlat

- Beszélj „A walesi bárdok” című versről!

- Mi a ballada?

- Mikor és hol született Jókai Mór, mikor hunyt el?

- Milyen szerepet játszott az 1848. március 15-i forradalomban?

- Hogyan menekült meg a szabadságharc bukása után a megtorlástól?

- Hogyan ábrázolja Jókai a forradalom és szabadságharc eseményeit „A kőszívű ember fiai” c. regényében?

- Mit nevezünk regénynek?

- Mikszáth Kálmán: „A néhai bárány” – tartalom, mondanivaló

- Az irodalmi művek felosztása (eredet, műnem, műforma szerint)


2020. szeptember 2., szerda

Nyelvtani alapfogalmak

A beszédhang olyan hang, amelyet hangképző szerveinkkel hozunk létre. A beszédhangokból szavakat alkothatunk. (A magyar nyelvnek 39 beszédhangja van.)

A betű a beszédhang írott vagy nyomtatott jele. (40 + 4)

A szó beszédünk legkisebb önálló, értelmes része. (A toldalékok nem önállóak, mindig szavakhoz kapcsolódnak.)

szó hangalakból és jelentésből áll. (H +J = SZÓ)

hangalak az a hangsor, amelyet kiejtünk vagy hallunk.

jelentés az, amire gondolunk a szó kiejtésekor vagy hallásakor.

szótő olyan önálló szóelem, amelyhez további szóelemeket kapcsolhatunk.

képző olyan nem önálló szóelem (toldalék), amely megváltoztatja egy szó jelentését, azaz új szót alkot. (A képző gyakran a szó szófaját is megváltoztatja.)

jel olyan nem önálló szóelem (toldalék), amely némileg módosítja a szó jelentését.

rag olyan nem önálló szóelem (toldalék), amely összeköti a mondatban a szavakat és kijelöli mondatbeli szerepüket. (A rag lezárja a szót, utána több szóelem nem állhat.)

mondat egy gondolat nyelvi kifejezése.

szófajok: a szavakat jelentésük (továbbá tulajdonságaik és mondatban betöltött szerepük) alapján csoportokba soroljuk.

Az ige cselekvést, történést, létezést fejez ki.

főnév élőlények, tárgyak, gondolati dolgok nevét jelöli.

melléknév tulajdonságot fejez ki. (Származást, valahová való tartozást is kifejezhet.)

számnév számot, mennyiséget fejez ki. (Megjelölheti azt is, hogy valaki vagy valami hányadik a sorban.)

névmások főneveket, mellékneveket és számneveket helyettesítő szavak.

Az igenevek olyan igéből képzett szavak, amelyek főnévi, melléknévi, ill. határozói tulajdonságokkal rendelkeznek (főnévi igenév: olvasni; melléknévi igenév: olvasó, olvasott, olvasandó; határozói igenév: olvasva, olvasván).

határozószók a cselekvés körülményeit fejezik ki (helyét, idejét, módját).


2020. május 5., kedd

Ötven mondat

(példamondatok elemzésre)

1. Az asztalos fából készítette a könyvespolcot.
2. Kölcseytől idézett mondatot írtunk a füzetünk első lapjának a közepére.
3. A tojásokból három hét múlva kiscsirkék lesznek.
4. A kazettát már háromszor meghallgattuk.
5. Tegnap akartam színházba menni.
6. A zenészek egészen a templom kapujáig kísérik a legényeket.
7. Téged is lefröcsköltek a medence mellett játszadozó gyerekek.
8. A gyenge telefonhálózat miatt egyre jobban terjed a rádiótelefon.
9. A vízbe és a földbe kerülő faanyagot fölhasználás előtt bitumennel kezelik.
10. A vulkáni utóműködés emlékét őrzi a világhírű Hévízi-tó.
11. Az északi oldalon gyorsan érünk mély vizet.
12. A környező hegyekről szabadon zúdul a hideg északi szél a magyar tengerre.
13. Tegnap dél óta melegebb lett az idő.
14. Gazdag leletek szemléltetik a késői vaskor kelta eredetű népeinek életét.
15. Az ablakunk alatt megálló autóból három korosabb hölgy és egy úr szállt ki.
16. A második világháború alatt a balatoni hajópark nagy része elpusztult.
17. A Magyar Hajó- és Darugyár füredi üzemegysége nagyobb vízi járműveket és sportolásra alkalmas vitorlásokat is készít.
18. A balesetek megelőzése végett a Balatont mindig komolyan kell venni.
19. A folyók alsóbb szakaszain ismerni kell a vízgyűjtőre hulló csapadék mennyiségét és a kialakuló árhullám méretét.
20. Hazánk két legjelentősebb folyóján mindig figyelik az árvédelmi gátakat.
21. Hegyvidéki vízfolyásaink szűk völgyekben sietnek az alföldi területek felé.
22. A mészkőhegység felszínére hulló csapadékvíz a törések, vetődések mentén beszivárog a hegység belsejébe.
23. A mi mérsékelt éghajlatunkhoz szervezetünk télen-nyáron jól alkalmazkodik.
24. A nyári aratás terméshozama függ az elmúlt tél időjárásától.
25. Az időjárás okozta károk elhárítása nehéz.
26. Az Aggteleki-cseppkőbarlangot minden évben negyedmillió természetbarát keresi fel.
27. A barlang mennyezetén retek alakú cseppkövek dús csoportját láthatjuk.
28. A rudabányai hegységrészben a törésvonalak forró, érces vizeket szállítottak a felszínre.
29. A szőttes zsákok elődje a halászháló technikájával készült kötött háló volt.
30. A teknőben megmosott szilvát az asszonyok szűrőbe rakták.
31. A famegmunkálás régi eszköze a balta, a kés, a véső és a gyalu.
32. Kék gnúk és zebrák csapatostul keresik fel az ivóhelyet a száraz évszakban Dél-Afrikában.
33. Alföldjeink korábban ismeretlen mélységeit a kőolajkutató mélyfúrások tárták föl.
34. A kiemelkedő hegységekről a felszíni erők sok homokot, kavicsot hordtak le.
35. A Balaton partján járva messziről feltűnik a vörös homokkő Balatonalmádi és Révfülöp környékén.
36. Nagyon kíváncsiak vagytok a történet befejezésére?
37. A Balaton partján gyönyörködtünk a napkeltében és a napnyugtában.
38. A tanárnő az osztályfőnöknek panaszkodott az egyik fiúra.
39. A vitatkozók nem tudták egymást meggyőzni semmiről sem.
40. Az érettségin Arany János népies költészetéről feleltem.
41. A kovácsműhelyben érdekes szerszámokat láttunk a falra akasztva.
42. Tegnap órákon át egy nehéz matematikai feladványon törtük a fejünket.
43. A mohácsi csata után a portyázó török csapatok földúlták az Alföldet.
44. A törökök kiűzése után a nemesi vármegyék visszaállítását a magyar országgyűlés 1715-ben mondta ki.
45. A Baradla-barlang aggteleki bejárata magas sziklafal tövében nyílik.
46. Egy ismeretlen férfi tőlünk kérdezősködött a szomszédokról.
47. A hómunkásoknak lapátokat, söprűket, csákányokat osztogattak a város egyik terén.
48. Áprilisban a leendő első osztályosok a szüleikkel együtt elmentek beiratkozni az iskolába.
49.A rántott szeletet petrezselymes burgonyával és uborkasalátával tálalta föl a pincér.
50. Leírhatatlan volt a szenátus, a lovagok és a nép bánata.

2020. május 3., vasárnap

Májusi feladatok

Figyelem!

A hónap két kiemelt feladata a második irodalmi nagydolgozat megírása és a harmadik ajánlott olvasmányról való beszámoló megtartása, ill. kreatív munka vagy olvasónapló beadása.
Aki beszámolót tart, küldheti ezt videofájlban vagy zoomos óra keretében élőben adhatja elő. Ilyenkor az osztálytársai is tudják őt segíteni a kérdéseikkel, illetve az érdemjegy eldöntésében (véleményt mondhatnak). Kérem, hogy aki zoomos óra keretében akarja megtartani a könyvajánlót, itt jelezze, mert akkor beosztom őt, amikorra akarja. (Egy zoomos óra keretében 4-5 beszámolót lehet legfeljebb tartani.)

Mindkét feladat teljesítésének határideje: május 29.

Egy új anyagot veszünk még: Mikszáth Kálmán életét és munkásságát. Ennek keretében szokás szerint majd életrajzi vázlatot kell készíteni. Néhány novelláját fogjuk majd olvasni és feldolgozni.

Már csak hat hét van hátra a tanévből, most nem szabad kiengedni! Hajrá!

2020. március 16., hétfő

Esztella könyvismertetője

Esztella videóban számolt be a 3. ajánlott olvasmányról. 


Köszönöm, Esztella! Nagyon ügyes vagy!
Érdemjegyed: 5*

Biztatom erre osztálytársaidat is!

A ballada

A ballada jellemző vonásai

A ballada verses kisepikai (elbeszélő), nép- és műköltészeti műfaj.
Az eseményeket, előzményeket, okokat nagyrészt drámai párbeszédekből és lírai monológokból ismerjük meg (epika + líra + dráma).
Cselekménye sűrített, a lényeget emeli ki, gyakran egyetlen jelenetre összpontosít, másrészt mindent elhagy, ami a lényeg szempontjából nem nélkülözhetetlen. Így előadásmódja szaggatott; az időbeli kihagyások, a térbeli váltások, az elhallgatás egyaránt jellemzi (balladai homály).
A műfaj lényeges vonása, hogy az embereket kiélezett lelkiállapotokban ábrázolja.
A ballada leggyakrabban tragikusan végződik.

2020. február 26., szerda

Arany János


Életrajzi vázlat

1. Született: 1817., Nagyszalonta. Szülei: Arany György, Megyeri Sára.
2. Tanulmányai: debreceni kollégium. Segédtanító, vándorszínész.
3. Nagyszalonta: tanító, majd aljegyző.
4. Felesége: Ercsey Julianna, gyermekeik: Juliska, László.
5. 1846. Kisfaludy Társaság pályázata: Toldi (irodalmi siker, Petőfi barátsága, Toldi-trilógia)
6. 1848-49. Nemzetőr, fogalmazó, állását elveszti (hazafias, forradalmi versek)
7. 1851. Nagykőrös: gimnáziumi tanár (balladák)
8. 1860. Pest: Kisfaludy Társaság igazgatója, Koszorú szerkesztője. (Hun mondakör, Buda halála)
9. 1865-tõl az MTA titkára, késõbb fõtitkára. (Shakespeare-fordítások, Őszikék)
10. Meghalt: 1882. Nemzeti sírkert

Időpontok, határidők – Figyelem, változott!

A harmadik ajánlott olvasmánnyal való elszámolás (könyvajánló írásban, PowerPoint bemutatóban vagy videóban, olvasónapló, kreatív munka): 2020. május 29.

A második on-line irodalmi nagydolgozat beadásának határideje: 2020. május 29.
Mivel a Városi Könyvtár bezárt, ha nem vettél még ki könyvet, az otthoni könyveid közül is választhatsz. Interneten lévő on-line könyvet, vagy hangoskönyvet is feldolgozhatsz. A lényeg az, hogy kreatív módon nyúlj a történethez!

Kiselőadás megtartása egyénileg (magyar kultúra): nem kötelező, vállalható!
Pl.: PowerPoint bemutató készítése, videó készítése, egyéb más kreatív mód.


50 mondat (példamondatok elemzésre)


I.         1-25.

1. Az asztalos fából készítette a könyvespolcot.
2. Kölcseytől idézett mondatot írtunk a füzetünk első lapjának a közepére.
3. A tojásokból három hét múlva kiscsirkék lesznek.
4. A kazettát már háromszor meghallgattuk.
5. Tegnap akartam színházba menni.
6. A zenészek egészen a templom kapujáig kísérik a legényeket.
7. Téged is lefröcsköltek a medence mellett játszadozó gyerekek.
8. A gyenge telefonhálózat miatt egyre jobban terjed a rádiótelefon.
9. A vízbe és a földbe kerülő faanyagot fölhasználás előtt bitumennel kezelik.
10. A vulkáni utóműködés emlékét őrzi a világhírű Hévízi-tó.
11. Az északi oldalon gyorsan érünk mély vizet.
12. A környező hegyekről szabadon zúdul a hideg északi szél a magyar tengerre.
13. Tegnap dél óta melegebb lett az idő.
14. Gazdag leletek szemléltetik a késői vaskor kelta eredetű népeinek életét.
15. Az ablakunk alatt megálló autóból három korosabb hölgy és egy úr szállt ki.
16. A második világháború alatt a balatoni hajópark nagy része elpusztult.
17. A Magyar Hajó- és Darugyár füredi üzemegysége nagyobb vízi járműveket és sportolásra alkalmas vitorlásokat is készít.
18. A balesetek megelőzése végett a Balatont mindig komolyan kell venni.
19. A folyók alsóbb szakaszain ismerni kell a vízgyűjtőre hulló csapadék mennyiségét és a kialakuló árhullám méretét.
20. Hazánk két legjelentősebb folyóján mindig figyelik az árvédelmi gátakat.
21. Hegyvidéki vízfolyásaink szűk völgyekben sietnek az alföldi területek felé.
22. A mészkőhegység felszínére hulló csapadékvíz a törések, vetődések mentén beszivárog a hegység belsejébe.
23. A mi mérsékelt éghajlatunkhoz szervezetünk télen-nyáron jól alkalmazkodik.
24. A nyári aratás terméshozama függ az elmúlt tél időjárásától.
25. Az időjárás okozta károk elhárítása nehéz.


2020. február 20., csütörtök

Nyelvtani alapfogalmak

A beszédhang olyan hang, amelyet hangképző szerveinkkel hozunk létre. A beszédhangokból szavakat alkothatunk. (A magyar nyelvnek 39 beszédhangja van.)

A betű a beszédhang írott vagy nyomtatott jele. (40 + 4)

A szó beszédünk legkisebb önálló, értelmes része. (A toldalékok nem önállóak, mindig szavakhoz kapcsolódnak.)

A szó hangalakból és jelentésből áll. (H +J = SZÓ)

A hangalak az a hangsor, amelyet kiejtünk vagy hallunk.

A jelentés az, amire gondolunk a szó kiejtésekor vagy hallásakor.

A szótő olyan önálló szóelem, amelyhez további szóelemeket kapcsolhatunk.

A képző olyan nem önálló szóelem (toldalék), amely megváltoztatja egy szó jelentését, azaz új szót alkot. (A képző gyakran a szó szófaját is megváltoztatja.)

A jel olyan nem önálló szóelem (toldalék), amely módosítja a szó jelentését.

A rag olyan nem önálló szóelem (toldalék), amely összeköti a mondatban a szavakat és kijelöli mondatbeli szerepüket. (A rag lezárja a szót, utána több szóelem nem állhat.)

A mondat egy gondolat nyelvi kifejezése.

Az ige cselekvést, történést, létezést fejez ki.

A főnév élőlények, tárgyak, gondolati dolgok nevét jelöli.

A melléknév tulajdonságot fejez ki. (Származást, valahová való tartozást is kifejezhet.)

A számnév számot, mennyiséget fejez ki. (Megjelölheti azt is, hogy valaki vagy valami hányadik a sorban.)

2020. február 4., kedd

Ismétlő röpdolgozat témái

1. A XIX. század Magyarországon (történelem, társadalom, kultúra) – vázlat
2. A romantika jellemzői (a 8. pontos vázlatból legalább 5-öt tudni kell!)
3. A ritmus
4. A Himnusz elemzése – vázlat
5. A Szózat elemzése – vázlat
6. Petőfi Sándor élete (életrajzi vázlat)

Ismétlő kisdolgozat kérdései – hetedikes anyag

1. Mit nevezünk reformnak? 2. Mi volt a reformkor? Mettől meddig tartott? 3. Mik voltak a reformerek főbb törekvései? 4. Kik voltak a reform...