2019. december 4., szerda

Petőfi Sándor – életrajzi vázlat

1. Született: Kiskőrös, 1823. Szülei: Petrovics István (mészárosmester), Hrúz Mária
2. Iskolái: Kecskemét, Aszód, Pest, Selmec, Pápa (Orlay, Jókai)
3. Közben katonának, majd színésznek áll, verseket ír (Sopron, Kecskemét)
4. 1844.: Debrecen–Pest. Vörösmarty támogatása: első verseskötetének kiadása, Pesti Divatlap (segédszerkesztő)
5. 1844.: János vitéz (országos siker, népszerűség)
6. 1846-47.: Szendrey Júlia (házasság, egy gyermek)
7. Arany János (Toldi – barátság)
8. 1848.: Nemzeti dal, forradalmi versek, a forradalom egyik vezetője
9. Őrnagy Bem seregében
10. 1849.: Halála – Segesvár és Fehéregyháza között a csatatéren (máig viták és legendák tárgya)

2019. november 23., szombat

Ismétlés a tudás anyja!

Ismétlő havi röpdolgozatok témái
(januártól)

1. A XIX. század Magyarországon (történelem, társadalom, kultúra) – vázlat
2. A romantika jellemzői (a 8. pontos vázlatból legalább 5-öt tudni kell!)
3. A ritmus
4. A Himnusz elemzése – vázlat
5. A Szózat elemzése – vázlat

Bővülni fog a tanév végéig!

Ismétlés a tudás anyja: „Anya, ismét 1-est kaptam a röpdolgozatra!”


Vörösmarty Mihály: Szózat (vázlat)

Megírásának éve: 1836.
Megjelenésének éve: 1837.
Megzenésítésének éve: 1843.

– Politikai helyzet: a maradiak és a bécsi udvar ellentámadása, haladó gondolkodású, reformer politikusok zaklatása, bebörtönzése, általános csüggedés

– Vörösmarty célja: felrázni a nemzetet, buzdítani a csüggedőket, mozgósítani rendületlen hazaszeretetre

– A vers lényege: a nemzethez intézett szózat, felhívás a múlt példái révén, a magyarság választás elé állítása: élet vagy halál

– Legfőbb mondanivalója: Az embernek csak egy hazája van, ebben a hazában kell boldogulnia, és ezért a hazáért kell megtennie minden tőle telhetőt!

– Szerkezete:

1-2. vsz.: keret = a legfőbb mondanivalót tartalmazza, helytállásra, hazaszeretetre szólít.
3-9. vsz.: a magyarság múltja és jelene
10-12. vsz.: a jövő képei, választás elé állítja a magyarságot (vagy-vagy).
13-14. vsz.: keret = Nyomatékosítja a legfőbb mondanivalót.

– Műfaja: óda = a himnusz rokon műfaja
(Az óda magasztos, fennkölt témáról szóló emelkedett, ünnepélyes hangvételű költemény. A lírai műnembe tartozik.)

– Verselése: rímes, időmértékes (jambikus, azaz meghatározó versláb a jambus, magyarul szökő: ti-tá)

– Megzenésítése: 1843-ban a Nemzeti Színház pályázata: a nyertes pályaművet Egressy Béni nyújtja be.

– Utóélete: Második nemzeti énekünkké vált.

2019. november 20., szerda

A mondat


(vázlatos összefoglalás)

Gondolatainkat leggazdagabban és legszínesebben mondatokkal fejezhetjük ki.
A mondat egy gondolat nyelvi kifejezése.
Egy egyszerű gondolatot szerkezetileg egyszerű mondattal is kifejezhetünk (tagolatlan, hiányos vagy tőmondattal), bővebb, összetettebb gondolatot egyszerű bővített mondattal, vagy összetett mondattal, a nagyon bonyolult gondolatokat pedig többszörösen összetett mondatokkal, illetve körmondatokkal.

A mondatok csoportosítása

I. Tartalom (avagy a beszélő szándéka, modalitás) szerint:

            1. Kijelentő (érzelem nélküli megállapítás, közlés)
            2. Felkiáltó (megállapítás érzelmi, indulati többlettel)

            3. Kérdő (eldöntendő, kiegészítendő)

            4. Óhajtó (kérésszerű kívánság)
            5. Felszólító (parancsszerű kívánság)
 
II. Szerkezet szerint

            1. Egyszerű mondat
                        – tagolatlan (nem lehet mondatrészekre bontani)
                        – tagolt:
                                    – hiányos (hiányoznak belőle a főmondatrészek: A, Á)
                                    – teljes:
                                               – tőmondat (csak főmondatrészek szerepelnek benne)
                                               – bővített mondat (szerepelnek benne bővítmények is: T, H, J)
           
            2. Összetett mondat
                        – alárendelő
                        – mellérendelő

III. Logikai minőség szerint

            1. Állító

            2. Tagadó
           

2019. november 18., hétfő

Időpontok, határidők

Szavalóverseny: november 26. 14:00

Az első ajánlott olvasmánnyal való elszámolás
(könyvajánló, olvasónapló, kreatív munka): 2019. november 29.
Második: 2020. február 28.
Harmadik: 2020. május 29.

Az első irodalmi nagydolgozat beadásának határideje: 2019. december 20.
Második: 2020. május 29.

A Szózat elmondásának határideje: november 29.

Kiselőadás megtartása egyénileg (magyar kultúra): 2020. május 29.

Késni nem lehet!

A lista még bővülni fog. (Pl.: Nemzeti dal)

2019. november 11., hétfő

Vörösmarty Mihály

Életrajzi vázlat

1. Szül.: Kápolnásnyék, 1800.
2. Iskolái: Székesfehérvár (gimnázium), Pest (gimnázium, jogi egyetem)
3. Apja halála után nevelő a Perczel családnál, Etelka-szerelem (Szép Ilonka)
4. Pestre költözik, eposzokat, verseket, drámákat ír (Zalán futása, Csongor és Tünde). MTA tagja
5. 1836. Kisfaludy Társaság
6. Szerkesztői tevékenysége: Tudományos Gyűjtemény, Koszorú, A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai, Athenaeum
7. 1836. Szózat
8. Feleségül veszi Csajághy Laurát.
9. 1848-ban képviselő. Debrecenbe is követi a kormányt. Világos után bujdosik, majd kegyelmet kap.
10. Halála: 1855.

2019. október 23., szerda

Fedor Lajos emlékezete


Fedor Lajos


Temetése 1956. november 20-án a vörösvári temetőben


Sírja a temetőben



Édesanyja, öccse és nővére a sírnál


Sírfelirat


Emléktáblája a Hősök terén, az 1956-os emlékművön

Itt olvashatsz Fedor Lajosról




2019. október 9., szerda

A versek ritmusa

A ritmus

A ritmus folyamatos, szabályos ismétlődés.

A versek többségének is fontos alkotóeleme.
Ritmus szerint a versek három csoportba sorolhatók:
hangsúlyos (ütemhangsúlyos) verselés (pl.: magyar népdalok, népballadák)
időmértékes verselés (pl.: görög-latin versek)
szabadvers (nincsen kötött ritmusa) – egyes vélemények szerint ezt nem is lehet versnek nevezni, csak költeménynek

A hangsúlyos verselés

Hangsúlyos versek ritmusát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja.

Alapegysége az ütem. Egy ütemben egy hangsúlyos szótagot több hangsúlytalan szótag követ (legfeljebb három).
Mivel a magyar népdalok és népballadák mindegyike hangsúlyos verselésű, ezt a verselést magyaros Vagy nemzeti verselésnek is nevezzük.
Hangsúly: a magyar nyelvben a beszéd során a szó elejére eső nyomaték (hangerőtöbblet).

Az időmértékes verselés

Az időmértékes versek ritmusát a rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozása adja.

Akkor beszélünk rövid szótagról, ha egy szótag rövid magánhangzót tartalmaz, vagy a rövid magánhangzó egy mássalhangzóval áll együtt.
Hosszú szótagról akkor beszélünk, ha egy szótag hosszú magánhangzót tartalmaz, vagy egy rövid magánhangzó után két vagy több mássalhangzó áll.
A névelők és néhány kötőszó, valamint a szavak utolsó szótagjai értelmezhetők hosszú és rövid szótagnak is, ha ezt a vers strófaszerkezete megkívánja.
Az időmértékes verselés alapegysége a versláb, melynek mértékegysége a mora. Egy rövid szótag 1 mora, egy hosszú szótag 2 mora értékű. Ennek megfelelően megkülönböztethetünk 2, 3 sőt 4 morás verslábakat.

A leggyakoribb verslábak (ütemek)

Jambus (szökő): egy rövid, egy hosszú szótag U —  (ti-tá)
Trocheus (lejti): egy hosszú, egy rövid szótag — U (tá-ti)
Anapesztus: két rövid, egy hosszú szótag U U — (ti-ti-tá)
Daktilus: egy hosszú, két rövid szótag — U U (tá-ti-ti)
Spondeus: két hosszú szótag — — (tá-tá)

Disztichon 

Egy hexameterből és egy pentameterből álló versforma.
(Az epigramma néhány disztichonból áll.)

Hexameter

Hat verslábból álló sor. A görög és római verselés fő eleme. A verslábak daktilusok vagy spondeusok, az utolsó előtti mindig daktilus, az utolsó trocheus, vagy spondeus.

Pentameter 

Neve szerint öt, de valójában hat (négy teljes, és két fél) verslábból álló verssor, amelyben a harmadik és hatodik csonka. Önálló sorként ritka, de az ókori görög költészetben gyakori a disztichonok második soraként.

Például:

— —   |   —    —   | —  —   | —UU|—UU  |— U|
Itt nyugszunk. Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: (hexameter)

—   U  U | —  U U| —|| —  U  U | —UU |—|
megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. (pentameter)

Az eredeti vers így hangzik:

Hó kszein’, angelein Lakedaimonioisz, hoti téde
keimetha, toisz koinón rémaszi peithomenoi

2019. október 2., szerda

A Himnusz elemzésének vázlata


Kölcsey Ferenc: Himnusz

1823 – megírásának éve
1828 – megjelenésének éve (Auróra évkönyv)
1832 – végső változat
1844 – megzenésítésének éve
1918 – hivatalos nemzeti himnusszá válik


Elemzési vázlat

A vers témája: A költő a nemzet múltját méri fel intésül korának magyarjaihoz: áldások és büntetések megrendítő képeit vonultatja fel.

Szerkezete:

1. vsz.:  keret: fohászkodás Istenhez,
a legfőbb mondanivalót tartalmazza:
többet szenvedett már e nép, mint amennyi
szenvedésre bűneivel rászolgált.

2-3. vsz.:
a dicső múlt képei, áldások

4-7. vsz.:
a tragikus múlt és a vigasztalan jelen képei, büntetések

8. vsz.: 
keret: nyomatékosítja a mondanivalót

Hangvétele: 
keserű, de éppen ezzel lázít a „kínzó rabság ellen”

Műfaja: 
himnusz, azaz Istenhez szóló fohász dicsőítő ének
az óda rokon műfaja (lásd: Vörösmarty Mihály: Szózat)

Verselése: 
rímes időmértékes:
páratlan sorok: 7 szótagosak, páros sorok: 6 szótagosak
trocheusok (tá, ti) és spondeusok (tá, tá) váltakozása, keresztrímek: (a, b, a, b),
de hangsúlyos versként is felfogható
(lásd dunántúli kanásztánc ritmikája és rímszerkezete:

Megismerni a kanászt cifra járásáról,
Tűzött-fűzött bocskoráról, tarisznyaszíjáról.
Nem kell nékem a kanász, csak a felesége,
Annak se más egyebe, csak a két szép szeme!
)

Költői
eszközök:
sajátos szórend pl.:
„Bal sors akit régen tép”

ellentmondás
pl. „…s nem lelé / Honját a hazában.”

ellentét:  
 „Bércre hág és völgybe száll”
 „Vár állott, most kőhalom”
„Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.”


alliteráció: 
„S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.”

Megzenésítője: Erkel Ferenc, 1844.
A himnusz megzenésítéséről szóló oldal szómagyarázatokkal:
http://erkel.oszk.hu/tan/himnusz

Gárdonyi Géza idézi Erkel visszaemlékezését a Himnusz megzenésítéséről:
Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhitat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz..."

2019. szeptember 29., vasárnap

A Himnusz szövegének értelmezése

Himnusz – oktatási átirat (szövegértelmezés)

A magyar nép küzdelmes évszázadaiból 

Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Balsors, akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Népünknek utat mutatsz
Hágóján Kárpátnak,
Új hazát, országot adsz,
Földjét Attilának.
S merre zúgnak habjai,
Tiszának, Dunának,
Árpád hős utódjai
Dicsőül szolgálnak.

Kunság búzaföldjein
Gazdag termést adtál,
Tokaj napos hegyein
Borszőlőt hizlaltál.
Zászlót tűztél győztesen
Vad török bástyára,
S Bécs sem gondol szívesen
Mátyásnak hadára.

Haj, de bűneink miatt
Támadt harag benned,
Ránk küldtél sok vad vihart,
Mért kellett ez tenned?
Most a rabló mongolok
Dúlták fel hazánkat,
Majd török félhold alatt 
Telt el másfél század.

Hányszor győzött gaz török,
S elhulltunk egy szálig.
Halottainkon röhög,
Vérben jár bokáig.
Hányszor támadt ellened
Fiad, édes hazám,
S véred vette véredet
Testvérgyilkos csatán.

Bújt az üldözött magyar,
Retteg barlangjában,
Ott is meglelik hamar,
Nincs helye honjában.
Hegyre föl és völgybe le,
Csak a gond a társa,
Amit lát tekintete:
Ország pusztulása.

Vár állt itt, most kőhalom,
Vidám volt a népe,
Odalett a vigalom,
Gyász lépett helyébe.
Elhulltak a harcosok,
Rabok vagyunk mégis,
Árva vagyok és konok:
Megsegít az ég is!

Szánd meg, Isten, a magyart,
Sok vész sújtott minket,
Nyújts feléje védő kart,
Boldogságot, kincset.
Balsors minket régen tép,
Hozz ránk víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

(Fenti szöveget szigorúan oktatási célra szabad használni!)

2019. szeptember 19., csütörtök

Élete és munkássága szűk (szavas) vázlatban


Kölcsey Ferenc
költő, kritikus, nyelvújító, politikus
 (1790-1838)

1. Szül.: 1790., Sződemeter (Szatmár vármegye), köznemesi család
2. Szülei korai halála, jobb szemére megvakul.
3. Tanulmányai: Debreceni Református Kollégium, Pesten joggyakornok, de ügyvédi vizsgát nem tesz.
4. Szatmárcsekén gazdálkodik. Parainesis Kölcsey Kálmánhoz
5. Kazinczy – nyelvújító mozgalom
6. 1823. január 22.: Himnusz.
7. Közéleti szerep: Szatmár vármegye aljegyzője, főjegyzője, a vármegyegyűlésen a szabadelvű képviselők vezetője.
8. 1832.: országgyűlési követ. Az ellenzék vezére, kiváló szónok.
9. 1835.: lemond: „Jelszavaink valának: haza és haladás.”
10. Halála: 1838., Szatmárcseke



Ferenczy István szobra

Petőfi Sándor – életrajzi vázlat

1. Született: Kiskőrös, 1823. Szülei: Petrovics István (mészárosmester), Hrúz Mária 2. Iskolái: Kecskemét, Aszód, Pest, Selmec, Pápa (Orlay...