2018. szeptember 8., szombat



Hangok és betűk


Hangképző szerveink

tüdő – légcső – gégefő (hangszalagok) – garat (ínyvitorla) – orrüreg és szájüreg (nyelv, szájpadlás, fogak, ajkak)

Itt gyakorolhatod a tanultakat:

http://sdt.sulinet.hu/Player/objectview.aspx?t=&g=cb3f3d79-bd13-4f4d-b177-44b5918c6956&v=1&b=2&w=&pkg=&port=FragWebNormal


Beszédhangok

Azok a hangok, amelyeket hangképző szerveinkkel képzünk, és szavakat (nyelvi jeleket) alkothatunk belőlük.

A hang

A hang egy rezgés, amely hullámokban terjed.
A hang valamilyen közegben (pl. levegő, víz) terjed.
A hang jellemzői:
- hangmagasság (a rezgésszámtól függ: hányat rezeg 1 s alatt,
pl. 440 Hz = normal A hang – hangvilla)
- hangszín (felhangoktól függ; a rezgő anyag részeiben is rezeg)
- hangerősség

Tiszta zenei hang: megállapítható a hangmagassága (harmonikus felhangok) – magánhangzók
Zörej: nem tiszta zenei hang – a nem harmonikus felhangok elnyomják – mássalhangzók egy része (pl. s, sz, k, t stb.)

A hang észlelése: a hullámokban terjedő rezgés megrezegteti a dobhártyát, ingerület keletkezik, ami eljut az agyba.

A mássalhangzók

A mássalhangzók akadályhangok. Képzésükkor zönge és zörej, illetve csak zörej keletkezik.
Zönge és zörej: a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, majd a szájüregben akadályba ütközik (zöngés msh.).
Zörej: a tüdőből kiáramló levegő nem rezegteti meg a hangszalagokat, majd a szájüregben akadályba ütközik (zöngétlen msh.)

Szemléltetés:

http://sdt.sulinet.hu/Player/objectview.aspx?t=&g=1cb59ec7-a3f5-444f-a7a4-176b8478e776&v=1&b=2&w=&pkg=&port=FragWebNormal


A mássalhangzók fajtái

Időtartam szerint: rövid, hosszú
A hangszalagok működése szerint: zöngés, zöngétlen
A képzés helye szerint: ajakhang, foghang, ínyhang (szájpadláshang), gégehang
A képzés módja szerint: zárhang, réshang, zár-réshang, pergőhang

Szemléltetés (a képzés helye szerint):





A magánhangzók

A magánhangzók közös jellemzője, hogy a hangszalagok megrezegtetésével keletkeznek,
s képzésükkor a szájüregben a levegő nem ütközik akadályba.

Működés szemléltetése:

http://sdt.sulinet.hu/Player/objectview.aspx?t=&g=beb1af59-cf2b-45c9-b906-66fda55a06e7&v=1&b=2&w=&pkg=&port=FragWebNormal


A magánhangzók fajtái:

A képzés helye (hangszín) szerint: magas és mély
Az ajkak működése szerint: ajakkerekítéses és ajakréses
Időtartam szerint: rövid és hosszú

Itt gyakorolhatjátok a tanultakat:

http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=7e47cfff-02f0-4e80-b9a4-a97a514b714d&cid=bbd2bd94-b311-4553-9889-dbc081ee7504


Hangtani jelenségek, törvényszerűségek

A magánhangzók kapcsolódásának törvényszerűségei

1. A hangrend

A magyar szavakban a magánhangzók (hangszín szerint) szabályosan rendeződnek.
Magas hangrendű szó: csak magas magánhangzó van benne. Pl.: beszél, körte, kilenc.
Mély hangrendű szó: csak mély magánhangzó van benne. Pl.: talál, oroszlán, lusta.
Vegyes hangrendű szó: magas és mély magánhangzó egyaránt van benne. Pl.: béka, virág, leány.

Az eredeti magyar szavak többsége vagy magas vagy mély hangrendű. (Ez az egyszerű szavakra vonatkozik.)

2. Illeszkedés

A hangrend törvényszerűsége a toldalékolás során is érvényesül.
(A toldalékok hangrendje igazodik a szó hangrendjéhez.)
Azaz magas hangrendű szóhoz magas hangrendű toldalékot illesztünk. Pl.: énekelnek, törökkel.
Mély hangrendű szóhoz mély hangrendű toldalékot illesztünk. Pl.: toronynak, lábon.
Vegyes hangrendű szóhoz általában mély hangrendű toldalékot kapcsolunk. Pl.: bikának, betyárnak.

Az összetett szavak esetében az utótag dönti el a toldalék hangrendjét. Pl.: szolgaföldben.

Egyalakú toldalékok esetében a hangrend törvényszerűsége nem érvényesül. Pl.: ötkor, hatkor, hétkor.
Háromalakú toldalékok esetében a hangrenden kívül az ajkak működését (ajakréses hang, ajakkerekítéses hang) is figyelembe kell venni. Pl.: házhoz, kerítéshez, tetőhöz.

Mássalhangzók kapcsolódásának törvényszerűségei

1. Hasonulás

A hasonulás olyan hangtani jelenség, törvényszerűség, amely során a kiejtésben két mássalhangzó találkozik, és a könnyebb ejthetőség érdekében az egyik hang a másikhoz hasonlóvá válik.

Fajtái:

a, Részleges hasonulás

– zöngésség szerinti: Az egyik hang a másikat csak zöngésség tekintetében változtatja meg. Ez lehet zöngéssé válás vagy zöngétlenné válás. Írásban nem jelöljük! Pl.: hangtan, röpdolgozat.

- képzés helye szerinti: Az egyik hang a másikat a képzés helye szerint változtatja meg. Ezek csak orrhangok lehetnek (m, n, ny). Írásban nem jelöljük! Pl.: különben, angyal.

b, Teljes hasonulás

Az egyik hang teljesen hasonlóvá válik a mellette álló mássalhangzóhoz, azaz az egyik hang a másikat megszünteti.

– írásban jelölt. Pl.: boldoggá, géppel, olvassa.

– írásban nem jelölt. Pl.: teljes, igazság, anyja.

További példák hasonulásra:
http://www.magyarnyelvtan.hu/massalhangzo-hasonulas

2. Összeolvadás

Az összeolvadás olyan hangtani jelenség, törvényszerűség, amely során két különböző képzésű mássalhangzó egy – általában hosszú – harmadik hanggá olvad össze. Írásban nem jelöljük! Pl.: szabadság, ötször, kertjük.

További példák összeolvadásra:
http://www.magyarnyelvtan.hu/massalhangzo-osszeolvadas

3. Mássalhangzó-rövidülés

A mássalhangzó-rövidülés olyan hangtani jelenség, törvényszerűség, amely során a kiejtésben a hosszú mássalhangzók megrövidülnek. Írásban nem jelöljük! Pl.: jobbra, meggyből, verssor.

További példák rövidülésre:
http://www.magyarnyelvtan.hu/massalhangzo-rovidules

4. Mássalhangzó-kiesés (Nem tananyag! Csak érdekességként említjük!)

A mássalhangzó-kiesés olyan hangtani jelenség, törvényszerűség, amely során a kiejtésben mássalhangzók torlódnak, és a könnyebb ejthetőség érdekében az egyik mássalhangzó (vagy akár több is) kiesik.
Pl.: mindnyájan. (Ejtés: minnyájan. Azaz az ,n’-ből ,ny’ lesz, a ,d’ pedig kiesik.)

További példák mássalhangzó-kiesésre:
http://www.magyarnyelvtan.hu/massalhangzo-kieses


A betű

A betű a beszédhang írott vagy nyomtatott (grafikus) jele.
(Az ősmagyarok még rovásírással írtak. A székelyek sokáig megőrizték ezt az írásrendszert.)
Betűink többsége egyjegyű. Van nyolc kétjegyű és egy háromjegyű (dzs) mássalhangzónk.
A magyar nyelv a latin betűs írásrendszert használja - magánhangzók esetében kiegészítő jelekkel (ékezetekkel), mássalhangzók esetében több eredeti latin írásjegy együttes felhasználásával.
Például:
magánhangzók
eredeti latin betűk: a, e, o, u – magyar betűk: á, é, ó, ö, ő, ú, ü, ű
mássalhangzók
eredeti latin betűk: n, g, t, y, s, z, d – magyar betűk: ny, gy, ty, sz, dz, dzs, zs
A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük.

Az ábécé (ABC)

Az ábécé egy nyelv betűkészletét jelenti, a betűket meghatározott rendben felsorolva.
(Másképpen fogalmazva: az ábécé a betűk hagyományos állománya és sora.)
A szűkebb magyar ábécé 40 betűt tartalmaz.
A magyar nyelvben 39 beszédhangot ejtünk. A ,j’ hang megjelölésére két betűt használunk: a pontos jét (j) és az elipszilont (ly).
A teljes magyar ábécében felsoroljuk még a ,q’, az ,x’, az ,y’ és a ,w’ betűt.

Betűinknek van nagybetűs és kisbetűs, illetve kézírásos és nyomtatott változata.
Az idők során rengeteg betűtípus és betűstílus alakult ki, különösen a számítógépes szövegszerkesztés elterjedésével.
Betűtípusok pl.: Elegant garamond, Helvetica, Tiffany Heavy, Frankrenstein stb.
Betűstílusok pl.: normál, dőlt, félkövér, félkövér dőlt, aláhúzott stb.

A teljes magyar ábécé

a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, q, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, w, x, y, z, zs

A betűrend

Az ábécére épülő sajátos besorolási rend. Használatát szabályok rögzítik.
A betűrendbe sorolás néhány fontos szabálya:
A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis- és a nagybetűk között. Pl.: ír, Irak, iram.
Nem teszünk különbséget a rövid és a hosszú magánhangzók között. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor, ha két szó betűsora csak az azonos magán­hangzók hosszúsága tekintetében különbözik. Pl.: iram, író, iroda; szel, szél, szeles, széles.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

TZ szókészlete

Az ismétlő témazáró dolgozat szűkített szókészlete: Ezeket a szavakat kell majd hangtanilag elemezni (hangok fajtái, törvényszerűségek...